..Szerelem mint a többi... csak lehet, hogy sokszor keserédes az a szerelem. Az M14 EBR pont ilyen fegyver, hiszen hosszú évekig a KART hihetetlenül súlyos hátránnyal ... majd 7 kilónyi hátránnyal.. volt az egyetlen olcsó megoldás a méregdrága G&P gyöngyszem mellett. Persze az olcsóságnak max egy mikro kielégülés lehetett az eredménye, mert a KART nem volt a megbízhatóságáról és teljesítményéről híres.... ellenben a cyma M14 igencsak kellemes darab volt megfelelő kezekben. Sokan próbálkoztak a cyma belső és kart külső házasításával, ugyan szerencsésen viszont még mindig játszhatatlanul nehéz volt a fegyver. NA! végre.... már bő egy éve megvan a megoldás.
Végre... mindössze csak bő 4,5 kiló tárral akksival... már nem fél óra után fáradunk el a hétvégi puttyogtatás közben, hanem akár 3-4 órán át is bírhatjuk :D Maga a fegyver meseszép, a minősége több mint kielégítő, annak ellenére hogy itt ott vannak apró kényelmetlenségek vele, amit majd szép lassan ki is fejtek.
Valami miatt a Cyma hihetetlen realisztikusságot lát ebben az ujjnyom megtartós, fénytelen, egyenetlen rétegben felhordottnak tűnő, matt festésben. Tacticool, meg minden, jól rá lehet fogni hogy ez aztán nem csillog az ellen szemébe verőfényes nap sütésben, csak éppen nem szép.
Ami viszont a régről jól ismert cyma m14-ből megmaradt az a csodálatosan működő zárszerkezet és még a zárakasztó is teszi a dolgát szépen.
Viszont akkor itt kezdődik az első gyenge pont. Ez a válltámasz egyszerűen siralmas minőségű igazi pattogós kopogós darab.. ugyanúgy ahogy a fegyveren található bármilyen műanyag alkatrész, gondolok itt az előagyra és markolatra is. szerencsére könnyen cserélhető hiszen a fakepul csodája már mindenki számára elérhető, de ne felejtsük el hogy bizony az akksi is itt kapott helyet és ezzel számolnunk kell a tus vásárlásnál. Másik érdekesség hogy a buffer tube is mintha szűkebb lenne a szokásosnál.
ÁÁhhh.... a kedvencem... nagyon kényelmes jó fogású szuper kis markolat...... lenne ha a rögzítési megoldása miatt nem lazulni ki folyton, és bizony nem elég csak egy csavart meghúzni hanem a rögzítő közdarabnak van a fegyver testén belül egy csavarja amivel még jobban rá lehet feszíteni és bizony ha nem szedjük szét az egész fegyvert sohasem találjuk meg. A markolat cserélgetése viszont igencsak nyögve nyelős, ugyanis a közdarab nem V2-es gearboxot formál alul, hanem saját elgondolás... így csak az epoxy lesz az egyetlen barátunk a művelet során ha esetleg valami geardo baromságot akarunk felmókolni a kicsikére.
A szétszedésre én nem nagyon fordítanék energiát mivel már ezerszer szedtünk szét m14-et, igaz! igaz... akkor jó. Ettől a ponttól kezdve már minden ismerős, a dolgot csak az ízesíti hogy a test felső részét előbb le kell csavarozni hogy ki tudjon bújni a fegyver belseje.
Hogy mi a fegyver igazi varázsa! Az hogy könnyű, hogy nem fog a szemünk bevérezni mert meg kell mászni egy dombot. A test egy óriási és nagyon tetszetős alumínium darab, amin sehol sem találtam megmunkálási hibát. Nem mondom hogy egy "aircraft alloy" de annak a terhelésnek amit a hétvégi hobbi katona neki szán, azt bírni fogja.
Persze azért a szokásos tuningok itt sem maradhatnak el. Az egyes lövés alkatrész bizony még mindig trágya.. cserélni kell ha azt karjuk hogy pár száz lövés után ne kopjon el.
Ami viszont változott az a tűzkapcsoló közvetítő darabja. Végre fémből megmunkált. Nagyon üdvözlöm ezt a megoldást!!!
Igy a legegyszerűbb... fénykép és mindenki szépen megnézheti. Legnagyobb sajnálatomra a fegyverben bizony nincs csapágyas fém rugóvezető mint mostanság a gyári cyma fegyverekben és ezek a szép fehér műanyagok bizony még mindig hemzsegnek! Annak függvényében hogy ki mit akar építeni belőle és hogy akarja használni, meg is lehet kezdeni a cseréket, viszont gyárilag gyári rugóval élvezet lövészetre teljesen működő darab.
A legnagyobb meglepetés az pont az elektromos részen ért, amire egyáltalán nem számítottam, hanem rutinosan vettem elő a forrasztópákát és a vezetéket.... Nem cseréltem kis ugyanis az eddigiektől eltérően igencsak vastag és jó minőségűnek tűnő madzagolás van a fegyverben. Teljesen működőképes!
Vajon milyen a fegyver! Az EBR sokak álma és végre használható is.. az m14 belső már ezerszer bizonyított, alkatrész hegyek vannak hozzá. Pár apróságtól eltekintve jó kis fegyver. DE! miért is kerül 210Euróba !!!!!! leárazva 260ről!!!!!
A végére azért idebiggyesztem mivel sokakat biztos érdekel, dobozból a szokásos 350 fps-t lövi. Egy m110es rugóval ez pikk pakk 400ra ugrik. A fegyverhez mind saját márkás mind pedig MAG márkájú tárakat is tudunk venni.. eddigi tapasztalataim szerint a MAG tárak annyira nem illeszkednek tökéletesen, én sem tudtam a sajátomat használni. Valamint egy érdekes szerviz tapasztalat, hogy az SHS dugattyú méreteltérése miatt a gearboxba tökéletesen bele tud működés közben szorulni és kifogástalan 200fps-t produkál majd, legnagyobb megdöbbenésünkre.
UPDATE! a GBB M4 képeket elnézegetve a markolat cseréje lehet megoldható, mivel a gázos m4-k markolatának felfogató csonkja igencsak hasonlít ennek az m14nek a felfogatásához... egy próbát megér.
Biztos nem én vagyok az egyetlen aki észrevette hogy az elmúlt 4 évben a kínai fegyverek minőség és teljesítményváltozása miatt igencsak felszökött az áruk és már szinte alig kell pár eurót dobni hogy taiwani vagy hong kongi fegyvert vegyen az ember!
2010 óta először mint EtioPAC ismerhettetek. Az elmúlt évek alatt megszámlálhatatlan problémát és replikát javítottam, ismertem meg. Kezdetben mint mindenki csak a csapat, majd a környezet játékai kerültek hozzám. Az igények és ismeretek sokasodásával eljött az idő a változásra, így született meg 2016-ban a már Budapesten székelő DeadCatWorks műhely és vele én mint DeadCat.
